sarkalatos törvények: alaptörvények, melyeket a →koronázási hitlevélnek tartalmaznia kellett. - III. Károly (ur. 1711-40) trónra kerülésekor fogalmazták meg a tört. tapasztalatok alapján, azon megokolással, hogy ha a dinasztia örökös, örökös az alkotmány is. A ~et (1715:3. tc.) a kir. és a rendek együttes magyarázata sem másíthatta meg: 1. Mo. területi épsége, 2. a haza nem kormányozható más tartományok módjára. - Mária Terézia (ur. 1740-80) sarkalatos törv-ei a nemesség sarkalatos jogait megerősítve kimondták: karok és rendek szabadságai, mentességei és kiváltságai, „a Hármaskönyv I. 9. és az 1723:6. tc. alapján, mint a melyek őket mindenkorra fölmentik az adó alól”; a nádor, a prímás s a bán hivataluk régi hatáskörében megmaradnak. A nádori adományok érvényesek, ha egy év alatt sem erősíti is meg a kir.; a prímásnak visszaadják a kir. kettős pecsétjét; a nádor elhunyta után egy év alatt ogy. tartandó. Mo. ügyeit a kir. m-ok tanácsával végzi; az ún. concursusokat csak ellenség hirtelen támadásakor hívja össze, ha ogy-t tartani lehetetlen; a kancellária, a helytartótanács, a m. kir. kamara független kormányszékek, az utóbbinak hatáskörébe visszaadták a bánya- s a sóügyet. Mindezen hivatalokra, a hadi-biztosi és pénztárnoki állomásokra m-okat fognak kinevezni, s a hadi pénztárak a háború befejeztével nemz. kezelésbe kerülnek (1741:8. tc.). A ~hez számították az 1791/92. ogy. közjogi törv-eit, a társad. szerződést, a kormány és a rendek közti megegyezést, mely az orsz. jogainak megtartásáról kezeskedett. Széchenyi István gr. (1791-1860) erkölcsi fölháborodással tárgyalta a nemesi nemadózást, azt korlátoltságnak minősítette. 88

Széchenyi István hagyományaiból. Mo. sarkalatos törv-ei s államjogi fejlődése 1848-ig. Kiadta Török János. Pest, 1864. - Hóman-Szekfű IV:319. - ~. Bp., 1990.